A kellemetlen lehelet okai – amikor nem az elhanyagolt szájhigiénia áll a háttérben

Különösen akkor érdemes erre odafigyelni, amikor a dentálhigiénés szakemberek ajánlása szerint végzett fog- és szájápolási rutin ellenére sem sikerül megszabadulni a kellemetlen lehelettől. Ebben az esetben sem kell szégyellni a problémát: a fogászati konzultáció során ajánlott felhívni a fogorvos figyelmét is a jelenségre, hiszen akár betegség is állhat a kellemetlen lehelet hátterében. Rossz szájszagot például olyan szájüregi gondok okozhatnak, mint a fogakon megtelepedő lepedék, fogszuvasodás, a letört vagy a bennmaradó fog elfertőződése, fogíny- vagy épp fogágygyulladás. Nagy szerepe lehet a kellemetlen lehelet kialakításában a szájpenésznek is, valamint a szájüregbe a szájon keresztüli légzéssel bekerülő baktériumoknak. Emellett pedig akár az olyan orrüreget és garatot támadó betegségek, mint a torokgyulladás, arcüreggyulladás vagy a mandulák begyulladása is hozzájárulhatnak a tartós szájszaghoz. Amennyiben nemcsak a száj-, orr- és garatüregi betegségeket vesszük figyelembe, a cukorbetegség, a tüdőgyulladás, a krónikus bronchitis, a máj- és vesefunkció zavarok, emésztési problémák, a túlzott gyomorsavtermelés és a gyomornyálkahártya gyulladása is rossz lehelethez vezethet. Ezen felül a különböző diéták, lé- és böjtkúrák mellékterméke is lehet. Hogy mit lehet tenni a kellemetlen lehelet megszüntetéséért? Mindenekelőtt a probléma gyökerét kell felderíteni és megszüntetni, így a fogorvosi konzultáció alkalmával érdemes erről is beszélni. Abban az esetben, ha nem a fent említett betegségek állnak a háttérben, a rendszeres – reggeli és esti – fogmosás és fogselyem használat, a rendszeres szájvízhasználat, a fluoridos száj- és fogápoló készítmények, illetve a vízfogyasztás is remek segítséget jelent. Fogmosás során pedig a nyelv tisztítására is ajánlott odafigyelni, hiszen a nyelven megmaradó baktériumok is kiválthatják a rossz szájszagot.